Itt a jó idő!

 

Végre itt a tavasz!

Elég sokat kellett várni rá, most pedig nagy hirtelenséggel a nyakunkon a jó idő. Azonnal minden kinti-kerti munka sürgős lett, hisz késésben vagyunk...

Még a szép idő előtt  megjött a talajvíz a pincébe. Szerencsére nem lett túl magas, kb. 20 cm. De ez is annyi gondot okozott mint a sok. A földről minden cserepet fel kellett szedni, a polcok alsó részéről elrakodni.  A leanderjeim már nagyok, ezért azokat már nem lehetett feljebb pakolni. Így kénytelenek voltak pár mínuszos éjszakát az udvaron tölteni.

A nagy oszlopos kaktuszom is fejtörést okozott, hogy hova is mentsem?  Végül is becipeltük a házba és a lépcsőfordulóban helyeztük el. Nem volt egyszerű dolog: egyrészt nehéz, másrészt nagyon inog  minden mozdításra. Már ki lehetne vinni az udvarra, de előbb lélekben rá kell készülni...

Napközben nyitva tartom a pince ajtaját, hogy ne nagy párában legyenek a kaktuszok. Éjjelre becsukom, mert akkor még hideg van.

A hétvégén újra húztuk a fóliát.  Régit az előző nap szedtük le. De még egy csomó dolog van vele. Az ajtókat meg kell csinálni. Az alját el kell egyengetni,gyomtalanítani, összetakarítani.A cicusok a szalmát eléggé szétszórták. Új fényvédő háló is szükséges rá. Az asztallapokat meg kell nézni, hogy milyen állapotban vannak. Mikor már nagyon beázott a fólia, levittük őket a pincébe. Ott pedig egy éjszakát vízben töltöttek.

Az üres váz.

Amikor a télre készültem...2

Elázva, vízben állva találtam a kaktuszaim egy részét.

      Valamikor október elején öntöztem meg utoljára a kaktuszaimat. Még utána voltak szép napos időszakok, és úgy gondoltam már csak annyi dolgom van velük, hogy majd lehordjam őket a pincébe.
Addig pedig szépen kiszáradnak. Így nem is igen ellenőriztem őket.
A téli behurcolkodás napján pedig jött a meglepetés:
Igaz, hogy nappal volt napsütés, de hajnalban viszont már jött a hűvös. A fóliában pedig volt páralecsapódás. Nem is kicsit! A mennyezeten kövér vízcseppek formájában csücsült. Ez még önmagában nem lett volna baj, de a fólia egyik végében le is esett. Itt a legnagyobb megdöbbenésemre a kaktuszaim vízben álltak. Én meg azt gondoltam, hogy már szépen kiszáradtak a teleltetéshez.
Kénytelen voltam elázva lehordani őket a pincébe, és nagyon reméltem, hogy túlélik ezt az állapotot. A víz és a hideg egyszerre nem tesz jót nekik.
Tanulság: az utolsó öntözéssel még nincs befejezve a szezon, továbbra sem árt kijárni a fóliába.

A tető tele volt kövér vízcseppekkel.